A legjobb pékipari beruházások a Kogéppel kezdődnek
Lassan három évtizede igaz a tétel: ha valaki egy igazán „nagy dobásra” készül a sütőiparban, akkor a Kogépre bátran számíthat! Márpedig mostanság kevés merészebb kezdeményezés akad a pékségek világában, mint a PANO Budapest, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint „a kézművesség iparosítását”. Ennek megfelelően a főváros X. kerületében, a MONYO sörfőzde területén helyet kapott kenyérüzembe is a sütőipari gépek specialistája, a Kogép szállította a nem mindennapi technológiát.
Amint az a Telex hírportál közelmúltbeli, terjedelmes cikkéből is kiderül, a PANO-t a „Misi, a pékként” ismert egykori ügyvéd, Juhász Mihály, valamint az eredetileg vállalatfejlesztéssel foglalkozó Mester Miklós alapították azért, hogy élesztőmentes, természetes, hosszú érési idejű kenyereket gyártsanak máshol nem látott mennyiségekben. És bár néhányan kételkedtek abban, hogy a meglehetősen „szeszélyes” kovásszal ipari körülmények között is lehet kiválóan bánni, az eredmények magukért beszélnek: a PANO kenyerei éppen olyanok, mintha a legjobb kézműves pékségben alkották volna őket – „csak” épp egyszerre jóval több készül belőlük.
Ez pedig nem kis részben a Kogép által biztosított, a legkiválóbb gyártók által jegyzett sütőipari berendezéseknek, valamint a cégünkre jellemző, egyebek mellett a szakszerű beüzemelésre is kiterjedő, komplex megoldásoknak köszönhető. A teljesség igénye nélkül olyan csúcskategóriás, a pékáruk ipari volumenű termelését lehetővé tevő sütőipari gépek beszerzéséről gondoskodtunk, mint a WP Matador kemence, WP Haton kenyérvonal, a HB-Technik lisztsiló vagy épp a Diosna dagasztógép. A komplett felhozatalt látva, melyet a TV10 csatorna helyszíni videóriportjában is meg lehet tekinteni, nem túlzás, hogy a fentebb említett írásban „kenyér-űrközpontként” hivatkoznak a PANO-ra.
Maguk az ötletgazdák így fogalmaztak a gépesített rendszer működésével kapcsolatban: „Ugyanannyi idő alatt készül el a kenyér, mint ahogy te sütöd otthon és annyi emberrel működik a rendszer, mint egy kispékség, csak sokkal-sokkal több kenyér lesz belőle. A siló-, kovász és vízrendszer receptre adagolja a lisztet, amihez kiszámolja, hogy hány fokos liszt, víz kell, illetve azt is, milyen hőmérsékletűnek kell lennie a tésztának ahhoz, hogy az elvárt tésztahő éppen megfelelő legyen a dagasztás végén. Az 1000 kilogrammos kovászgép behúzza magának a lisztet, elkeveri, lehűti, felmelegíti, tudjuk kontrollálni, hogy mikor érjen, mikor álljon le. A dagasztókar negyed tonna tésztát képes bedagasztani. (…) A csészéből beöntjük az osztógépbe a negyed tonna tésztát, és az 880 grammos adagokra osztja szét. Ezek bekerülnek a kúpos gömbölyítőbe, ami felgömbölyíti, majd 20 percet pihen, ez az úgynevezett előformázás. Végül a hosszformázó csinálja a végformázást. Ez az utolsó fázis már nem sorsdöntő, pusztán esztétikai kérdés, a gép egyszerűen feltekeri. A lényeg, hogy míg egy kispékségben egy pék megcsinál 300-400 kenyeret egy nap, addig itt, ebben a rendszerben egy óra alatt megformázhatunk 1200-at. Ez az üzem jelenleg napi 3000 cipót lenne képes készíteni, de kisebb beruházással elmehetünk még napi 6000-ig is. A cipók a kelesztőkosarakba már kézzel kerülnek. Ezután egy hűtőkamrába mennek, ahol az egész teremben forog a levegő, és egyszerre van egyenletes hőmérséklet és páratartalom mindenhol – ez alakítható is aszerint, épp hidegebbet vagy melegebbet szeretnénk. A kisebb házikónyi nagyságú sütő gázüzemű, egy programot kell csak használni, így egyszerűsödik a folyamat, ez segíti a minőség stabilitását, nem kell ide-oda állítgatni zsemléhez, kiflihez, ciabattához, hosszabban tartja egyenletesen a hőt.”
A PANO-nál jelen állás szerint négyféle, egyaránt 750 grammos, hazai lisztből előállított kenyér készül, amely néhány pékség és webshop kínálatában már elérhető. Az eddig leírtak tükrében nem meglepő, hogy akárhol is emelik be a választékba ezeket a péktermékeket, rendre hangsúlyozzák, hogy az elérhető legjobb gépekkel és technológiával készülnek, melyet a sütőipari berendezések specialistájaként és a projekt részeseként mi magunk is büszkén olvasunk.
Az alapítók szerint ez a különleges beruházás végső soron minden kézműves pékség számára előnyös lesz, hiszen azzal, hogy ők egyre többre helyre juttatják el kiváló minőségű kenyereiket, általánosságban is jelentősen nőhet az igény a nívós pékipari termékekre. Márpedig ez a kisebb, hagyományos sütödék forgalmára is pozitívan hathat, sőt, akár a hipermarket láncokat is abba az irányba terelheti, hogy teremtsenek helyet polcaikon az igazán jó kézműves kenyereknek és más pékáruknak. Éppen ezért Mester Miklós szerint a már most határozottan növekvő kereslet miatt várhatóan sokan lépnek majd be újként erre a piacra. Egy biztos: annak, aki így dönt, a Kogép a technológiai oldalt illetően mindent egy kézben tartva áll rendelkezésére, személyre szabott, elsőrangú megoldásokat nyújtva az ipari méretű péküzemektől a legkisebb sütödékig mindenkinek.
Kép: Mondovics Péter/Telex
